Az Egyesült Államok nem sieti el a melegek hadseregbeli alkalmazási gyakorlatának módosítását. Robert Gates védelmi miniszter szerdán úgy nyilatkozott, hogy várhatóan az egész évre kiterjed a hatástanulmányok elkészítése, és csak azután következhet a törvény eltörlése.

Gates és Mike Mullen admirális (képünkön), a közös vezérkar elnöke közös nyilatkozatából kiderült: a kérdés megvalósítása érdekében egy 11 hónapos vizsgálat kezdődik, melyben megvizsgálják a tilalom feloldásának esetleges hatásait, s végig tekintik azokat a gyakorlati kérdéseket, amelyek mindenképen felmerülhetnek a törvény eltörlése esetén.

„Nagyon kevés az objektív adat ezzel kapcsolatban” – indokolta a meglepően hosszú vizsgálati időszakot Mullen az illetékes Honvédelmi Bizottság ülésén, aki egy nappal korábban nyilatkozott először úgy, hogy egyetért a törvény eltörlésével. Az eltörlést azonban mindenképpen fontosnak tartotta; szerinte ugyanis a mostani helyzet „tisztességtelen a meleg katonákkal szemben”. Elmondta: „mélyen zavarja az olyan politika, amelynek értelmében embereinek hazudniuk kell önmagukról azért, hogy védelmezhessék honfitársaikat”. Mostani megnyilatkozásában arra is hivatkozott, hogy a téma eléggé megosztja az embereket, és izgalmat kelt sokak körében. Azért is kell nagy körültekintéssel eljárniuk az ügyben, mert az egész reform végrehajtása után is a legfontosabb feladat a hadsereg működőképességének megőrzése. Szerinte a katonai vezetés ellenállásának legfőbb oka az, hogy tartanak a „katonai és készenléti erők hatékonyságának romlásától”.

Ki állt a reform mellett Gates is. Kiemelte, hogy az esetleges kiadásokat betervezik majd a 2011-es költségvetésbe. Hangsúlyozta: része volt már több hasonló lépés végrehajtásában három nagy állami intézményben: a CIA-nál, a Texas A & M Egyetemen és a Honvédelmi Minisztériumnál. Azt is elárulta, hogy a végrehajtás során „megtettem okos és ostoba lépéseket is. Szerencsére, azt hiszem, az ostoba lépések az elején voltak”.

Gates elárulta: már most megbízott két szakembert előzetes vizsgálatok elvégzésével. Egyikük egy külső tanácsadó a Rand Corporationtől, másikuk pedig egy négycsillagos tábornok, aki egyben a Pentagon legjobb ügyvédje. A vizsgálatok során várhatóan még ebben a hónapban kerül sor a legvitatottabb kérdések áttekintésére: ilyen például a toborzás és a családi ellátások kérdése.

Egy nappal korábban megszólalt a témában Colin Powell volt külügyminiszter is. Sajtónyilatkozatában kifejtette: támogatja a módosítást. Annak idején, amikor elfogadták a Clinton-féle szabályozást, ő volt a közös vezérkari főnök (1989 és 1993 között). Álláspontja azonban a 17 év alatt megváltozott: „az emberek hozzáállása és a körülmények megváltoztak” ugyanis. A volt külügyér kijelentését üdvözölte a törvény eltörléséért régóta küzdő Joe Solmonese, a Human Rights Campaign vezetője is. Meglátása szerint Powell kiállása , az „ő erős hangja véget vet a „ne kérdezd, ne mondd meg” törvénynek”.

A hadvezetés fenntartásainak hangsúlyozásával ellentétben az amerikai társadalom többsége, a fiataloknak pedig akár a 90 százaléka is támogatja a változtatásokat – derül ki friss felmérésekből. A hadsereg nem hivatalos lapja, a főleg konzervatívabb és idősebb olvasótáborral rendelkező Military Times viszont azt állapította meg egy, a hadsereg tagjaiak kiküldött kérdőív átal, hogy a jelenlegi állomány mintegy tizede távozna, ha elfogadják a változtatást, és további 14 százalék fontolgatná, hogy nem hosszabbítja meg a szerződését.

Az egyik legfontosabb magyarázat erre az ún. „öltözőérv”. A katonák ugyanis sokszor intim helyzetekbe kerülnek egymással: együtt zuhanyoznak vagy a hideg miatt egymáshoz bújva alszanak, ami más foglalkozásokra általában nem jellemző. A The Wall Street Journal hasábjain egy leszerelt meleg katona viszont éppen azzal kapcsolatos tapasztalait osztotta meg, hogy társai számára ez mennyire nem okozott problémát, noha többük is tisztában volt nemi orientációjával. Elképzelhető tehát, hogy a legtöbb negatív vélemény mögött pusztán a tájékozatlanság áll.

fotók: topnews; wikipedia

Hanzli Péter